A digitális egészségügyi intervenciók társadalmi és gazdasági haszna

A digitális egészségügyi intervenciók társadalmi és gazdasági haszna

dr. Zrubka Zsombor MBA, PhD
adjunktus
Budapesti Corvinus Egyetem
Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék
zsombor.zrubka@uni-corvinus.hu

A növekvő élettartamnak köszönhetően az emberek világszerte egyre hosszabb ideig élnek betegen, miközben az egészségügyi költségek fenntarthatósága a világ fejlett gazdaságainak egyik fő kihívásává vált. Amíg a ritka betegségek vagy daganatok elleni új terápiák ára már csillagászati, a lakosság egészségi állapotának további javulása egyre inkább a befolyásolható életmódbeli kockázatok csökkentésén múlik.

A krónikus betegséggel történő együttélés, és az életmódbeli kockázatok megelőzése a betegek aktív szerepvállalását, a kezelésükkel és gondozásukkal kapcsolatos döntésekbe történő bevonását igényli, melynek támogatásában a világ egyre inkább a digitális egészségügyi intervencióktól vár eredményeket.

Nem csoda, hogy a digitális egészségügy egy robbanásszerűen növekvő iparággá vált. 2017-ben 300 ezernél több egészségügyi applikáció volt elérhető a világhálón, és egy év alatt 70 ezernél több új alkalmazás került a piacra. De vajon megérül-e az innováció, sikerül-e fenntartható üzleti modelleket kidolgozniuk a fejlesztőknek? Ez nagy mértékben azon múlik, hogy az új alkalmazások mennyire képesek érdemi hatást kifejteni, amely akár a betegek, mint fogyasztók, akár az egészségfinanszírozók számára kézzelfogható értéket jelent.

Az egészségügyi hatóságok felismerték, hogy egy-egy hatékony digitális intervenció alkalmazásának elmulasztása ugyanolyan áldozattal jár, mint egy hatástalan alkalmazás finanszírozása. De vajon mérhető-e a digitális egészségügy gazdasági vagy társadalmi haszna, felismerhetők-e az igazán értékes alkalmazások? Az igény a hatás mérésére világszerte határozottan megfogalmazódott, azonban a technológiaértékelés módszertana még fejlődés alatt áll. Logikusan hangzik, hogy egy időpontfoglaló rendszerrel, egy betegfórummal, vagy egy mesterséges intelligencia alapú pszichoterápiás alkalmazással szemben támasztott követelmények eltérőek kell, hogy legyenek. Miközben a végső cél az egészségnyereség vagy az egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése, ezek kemény végpontokon történő igazolása az idő és költségkorlátok miatt sok esetben nem megvalósítható.

Az Egyesült Királyságban működő NICE 2019 márciusban adta ki a digitális egészségügyi technológiák értékeléséhez szükséges evidenciák keretrendszerét, amely az egészségre kifejtett hatás és a kockázatok mértéke alapján ad ajánlásokat a technológiák osztályozására. A legmagasabb rizikócsoporttól elvárt, randomizált kontrollált vizsgálatok mellett egyszerűbb vizsgálatokon köztes végpontok mérése, és a műszaki/szakmai megfelelőség igazolása is elegendő információt nyújthat a finanszírozói döntéshozatal számára.

A Budapesti Corvinugy Egyetem Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszéke a hazai digitális egészségipar fejlesztéséhez a társadalmi és gazdasági haszon kimutatását lehetővé tevő, nemzetközileg széles körben alkalmazott kérdőívek hazai adaptálásával, validálásával járul hozzá. A tanszékünkön folyó kutatások során többek között az elektronikus egészségműveltséget (eHEALS), a közös döntéshozatalt (SDM-Q-9), a betegek és informális gondozók életminőségét (EQ-5D, CarerQoL), vagy tágabb jóllétét (ICECAP-A, ICECAP-O) mérő kérdőívek magyar verzióinak pszichometriai tulajdonságait, egészséggazdaságtani értékelésekhez szükséges értékkészletét, lakossági normaértékeit és az egészséggel, életmóddal kapcsolatos alapvető összefüggéseit mértük meg nagy hazai lakossági mintákon. A konferencia résztvevői ezen kutatásaink hátteréből és fő eredményeiből kapnak rövid ízelítőt. A kérdőívek a tanszékünk honlapján elérhetők, letölthetők.
http://hecon.uni-corvinus.hu