Digitális fejlesztések az állami egészségügyben

Digitális fejlesztések az állami egészségügyben

Gulyás Tibor (ITM), Hajzer Károly (BM), Prof. Dr. Horváth Ildikó, PhD (EMMI), Szabó Bálint (OKFŐ) - Moderátor: Hatem Lemia (Novartis Hungária)

Gulyás Tibor (ITM)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Innovációért Felelős Helyettes Államtitkársága elkötelezett egy hatékony innovációs ökoszisztéma létrehozásában és működtetésében, melynek a digitális egészségügy is a haszonélvezője. A KFI szakterületi stratégia által kijelölt út, valamint az ahhoz rendelt finanszírozási keretrendszer pedig jól mutatja az ágazat irányába tett lépéseket.

Az egészség tématerület a kutatási és innovációs alap felhasználását tekintve az elmúlt 10 év adatai alapján azt mutatja, hogy emelkedő pályán, kiemelkedő pozíciót töltött és tölt be. Az idei évtől pedig már önálló Egészség tématerületi felhívás is támogatási eszköz szolgálja az ágazati fejlesztések megvalósítását. Természetesen az említett „bottom-up” eszközökön túl fontos megjegyezni, hogy az érintett kormányzati szereplők számos más „top-down” eszközzel is hozzájárulnak hazánk fejlődéséhez, fejlesztéséhez.

Hajzer Károly (BM)

Az egészségügyi adatok – amellett, hogy hatalmas értéket képviselnek, és felhasználásuk a megfelelő keretek között számtalan lehetőséget rejt – különösen védendő, szenzitív adatok, így kezelésük, tárolásuk megfelelő módja kiemelt jelentőségű. A Kormányzati Adatközpont létrehozásával megteremtettük az adatok biztonságos tárolásának, kezelésének lehetőségét, és a központi azonosítási szolgáltatások bevezetésével az adatokhoz való hozzáférés is kiemelten biztonságos módon került kialakításra.
Ezen túlmenően a Belügyminisztérium tevékenyen részt vállal az egészségügyi fejlesztések tervezésében, megvalósításában, így ezen a területen is érvényesülnek a kormányzati elvárások, úgymint biztonságosság, magas rendelkezésre állás, ügyfélközpontúság. Fókuszba kerültek az innovatív megoldások, a Belügyminisztérium elkötelezett az új technológiák több területen – így az egészségügy területén is – való bevezetésére, mint például a mesterséges intelligencia lehetőségei, arcképes azonosítás, és a személyes megjelenést kiváltani képes egyéb megoldások, melyek lehetővé teszik – a járványhelyzet miatt kiemelt jelentőségű – egyes ügyintézési folyamatok oly módon történő megoldását, hogy az állampolgárok akár otthonról is intézhessék ügyeiket.

Prof. Dr. Horváth Ildikó, PhD (EMMI)

Telemedicina:

-          járványhelyzet komoly lökést adott a telemedicina, mint új ellátási forma előtérbe kerülésének,

-          a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet/mimumrendelet 2020. szeptember 16-i módosításával lehetővé vált a személyes orvos-beteg találkozó nélküli ellátási tevékenység,

-          előkészítés alatt áll egy célzottan a telemdicinális ellátások szakmai feltételit szabályozó kormány rendelet tervezet is,

 Virtuális rendelő:

-          újfajta működési forma, melyet elsődlegesen a járványhelyzet kényszerített ki, ugyanakkor a betegek folyamatos ellátása szempontjából kulcsfontosságú, hogy az ellátó intézmények és orvosok a személyes találkozások hiányában is ellássák a betegeket, illetve nyomonkövessék az ellátások eredményeit

-          szakmánként eltérő ellátási feltételek és szakmai standardok lehetnek, melyekre fel kell készülni, illetve elő kell állítani ezen ellátási formára is vonatkoztatható megfelelő szakmai protokollokat,

Ellátásbiztonság telemedicina esetében:

-          vészhelyzeti rendelkezések között bevezetésre került, majd a kivezető rendelkezésekben tervezetten a normál jogrendbe is átvezetésre kerül a telemedicina szolgáltatások esetében az arcképes azonosítási lehetőség alkalmazása. Az erre a célra kifejlesztett applikáció a személyügyi nyilvántartás adatai alapján a betegek biztonságos beazonosítását teszi lehetővé az on-line konzultációk és ellátások során, mely betegbiztonsági és adatvédelmi szempontból is a telemedicina ellátások szükséges feltétele

NETOK - Nemzeti Egészségügyi Telefonos és Online Információs Központot

-          a vonatkozó 1658/2020. (X. 15.) Korm. határozat alapján 2021. április 1-vel kezdte meg működését a NETOK. Az NNK szervezeti keretein belül működő Információs Központ egy ingyenesen hívható állampolgári telefonos tájékoztató szolgáltatást biztosít abból a célból, hogy egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassa az állampolgárokat elsődlegesen a megelőzés és egészségfejlesztés, valamint a mentális egészséggel kapcsolatos megkeresésekben.

 

Szabó Bálint (OKFŐ)

Az elmúlt időszakban felértékelődött az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szerepe Magyarországon,  a COVID-19 járvány alatt pedig bebizonyosodott, hogy milyen fontos szerep hárul hazánlban a digitális egészségügyre. Az utóbbi években az EESZT számos lehetőséget kínált az orvosok, az egészségügyi dolgozók és a betegek számára. Az EESZT lehetővé teszi a gyógyítási folyamat digitális nyomon követését. A rendszer az ellátórendszer informatikai megoldásainak egységesítésével és az ellátási folyamatok digitalizálásával még hatékonyabbá teszik az ellátást. A napjainkban kiemelt szerephez jutó telemedicina, valamint a prevenció támogatása digitális eszközökkel és a mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazása szintén hozzájárulnak a magyar egészségügy fejlesztéséhez.