Az online egészség-kommunikáció kihívásai

Az online egészség-kommunikáció kihívásai

Dr. Horváth Tamás (ENT House Budapest)

Ha egészséggel kapcsolatos kérdéseikre keresnek választ az emberek, ma már egyértelműen az internet az elsőszámú információforrás. Nemrég publikált, magánrendelőnkben, valós orvos-beteg találkozáson részt vett betegek körében végzett felmérésünk szerint a betegek 98,6%-a már legalább egyszer keresett egészségügyi információt a neten, 38,5%-uk napi-heti rendszerességgel teszi ezt, 19,2%-uk pedig általában először az internethez fordul, és csak utána az orvoshoz panasz esetén (1). Mindemellett a közösségi média megjelenése és elterjedése arra is lehetőséget ad, hogy a betegek egymás között, szakmai lektorálás vagy felügyelet nélkül osszanak meg az egészségükkel, panaszokkal kapcsolatos cikkeket, miközben itt az egészség, adott esetben az élet a tét.
A felmérésünk azt is igazolta, hogy a betegek nem teljesen elégedettek az online fellelhető egészségügyi tartalmakkal. A bizalmatlanság jogos, egy korábbi tanulmányunkban szisztematikusan összeszedtük az online betegfelvilágosítással kapcsolatos potenciális problémákat (2):
A szakmai színvonal rendkívül egyenetlen. Az interneten bárki leírhat bármilyen egészségügyi jellegű információt, tanácsot megfelelő ismeretek, egészségügyi végzettség nélkül.
Az online információ gyakran üzletileg befolyásolt. Minél inkább krónikus, az orvostudomány által nehezen uralható betegségről vagy panaszról van szó, annál nagyobb eséllyel anyagi okok vezérlik az interneten olvasható tartalmakat.
Az interneten leírtakat a betegek sokszor nem tudják értelmezni. Hiába hasznos, és szakmailag korrekt egy cikk, ha a nyelvezete nincs összhangban a betegek egészségértésével, egészségműveltségével.
Az értelmezhetőséghez hasonló problémaforrás lehet a weboldal használhatósága. A szakmai minőségtől függetlenül, jobban bíznak a betegek egy könnyen használható weboldalnak, mint egy kevésbé felhasználóbarát honlapnak.
Akármit is olvasnak a betegek a neten, nagyon gyakran nem beszélik meg a kezelőorvosukkal az olvasottakat, így nem derül ki, hogy előzetesen jól világosították-e fel magukat.
A felsorolt problémákat nem lehet egyszerre megszüntetni, de több ponton is be lehet avatkozni javítási céllal.
Több tartalmat kellene létrehozni a szakértőknek. Az egészségügyi szakmának, orvosoknak, szakmai szervezeteknek több erőforrást kellene erre a területre fordítani.
A szakmai oldalnak arra is kiemelt figyelmet kell szentelnie, hogy a közzétett felvilágosító anyagok a betegek egészségműveltségéhez legyen igazítva, és felhasználóbarát felületeken legyen elérhetők.
A betegek jobb minőségű információhoz való jutását javíthatjuk azzal, hogy a betegeknek ajánlunk honlapokat, cikkeket, tartalmakat. Felmérésünk is igazolta, hogy a betegek nagy többsége szívesen venné, ha kezelőorvosa ajánlana neki weboldalakat a betegsége kapcsán.
Minősíthetjük is az egészségügyi felvilágosítással foglalkozó weboldalakat. Az internet egészségügyi tartalmait globálisan, szakmai szempontból nem lehet értékelni, mert a több tízezer cikk átnézéséhez számos, magasan kvalifikált orvos teljes állású munkája lenne szükséges, emellett annak érdekében, hogy ne szubjektív, hanem objektív legyen az értékelés, érvényes, konszenzusos szakmai ajánlásokra lenne szükség, melyek szintén nem állnak rendelkezésre a betegségek nagy részében. Köztes megoldás a hitelesítés, melynek céljából 2017-ben létrehoztuk az EgészségKommandó projektet (e-kommando.hu), ami a transzparencia és a minimálisan elvárható szakmaiság szempontjait étékelve minősíti az egészségügyi weboldalakat (3).
Szintén opció, hogy edukáljuk a laikusokat az online tartalmak vonatkozásában. Nemrég létrehoztunk egy infografika alapú edukációs anyagot, és az Inspira piackutató közreműködésével felmérést végeztünk, hogy megvizsgáljuk a hatékonyságát. Az edukációs anyag különösen a fiatalabb korosztály esetében módosította jelentősen a véleményeket, és alkalmasnak bizonyult arra, hogy segítsen a nagyon megbízhatatlan weboldalak kiszűrésében.
A fentiek mutatják, hogy az online egészség-kommunikáció számos kihívással küzd, melyek javítása, megoldása szükségeltetik az egészség megőrzése, a hatékony gyógyítás érdekében. Számos ponton be lehet avatkozni, de igazi áttörés csak minden érintett (beteg, orvos, finanszírozó, média, stb.) bevonásával érhető el.

Varga Zs, Horváth T: Betegpreferenciák az egészségügyi célú internethasználatban. Orvosi Hetilap 159 (51): 2175-2182
Horváth T, Z Varga Zs: Online egészségügyi információ: pozitívumok, problémák, megoldások. Orvostovábbképző Szemle, 24:70-73
Horváth T, Matics K, Meskó B: Rendszer az egészségügyi weboldalak hitelesítésére. Orvosi Hetilap 159 (13): 511–519